PAKSIAK!
Paksiak, figyeljetek fel végre a paksi állatmenhelyre, hiszen most vesztettem el az egyetlen támaszom, a társam, aki ugyan már 10 éve betegeskedett, de támaszom és segitőm volt a bajban. Naponta könnyeimmel küszködöm hogy mi lesz a továbbiakban, hogy tudom megoldani a feladatokat igy magamra maradottan, egyedül.
Akinek nincs még kutyája az nem tudja milyen az amikor valaki önzetlenül hazavárja őt egy-egy munkanap után. Aki segíti átlépni a problémás helyzeteken, megértő és védő társ. De azt sem tudja milyen az hogy felelősnek lenni, elfogadni, szeretni. Azok a gyerekek és felnőttek, akiknek már volt részük szeretetteljes állattartásban az életük során ezt az érzést viszik tovább. Sokkal boldogabbak, mint visszahuzódó maguknak élő társaik. Akik a kert hátsó részébe kikötve tartottak kutyát azok sem érezték át mindezt.
ÁLLATKINZÁS PAKSON! 2014 április 7.
Paks, Erőmű környékén szíven szúrtak, megkéseltek egy nagyon szép vörös színű, felnőtt, Ír szetter kan kutyát. Sajnos belehalt a sérülésébe.
Friss hozzászólások